☆*:.｡. o(≧▽≦)o .｡.:*☆
Idén karácsonyon itthon vagyok, mert 7 év után szinglin otthon töltöm a családommal a 24.-ét. Így mivel minden korábban csináltunk így maradt némi időm hogy írjak egy kicsit a blogban.
Szóval 2 héttel ezelőtt én utaztam Edemhez, aki Szomoron lakik. Kicsit féltem,mert tudtam hogy 2szer kell utaznom, egyszer vonattal Budapestre, majd onnan Szomorra. És sajnos elfoglaltsága volt,így nem tudott elém jönni Pestre,de egy kis félelemmel,de belevágtam az útba. De mielőtt elindulhattam volna még volt előtte dolgom a suliba. Pontosabban egy vizsga. Pénteki nap indultam Edemhez, de előtte reggel 8ra az egyetemre kellett mennem, mert önállólaborból vizsgám volt. Nem volt gond, mert minden kész volt a prezentációhoz,de előbb el kellett jönnöm, hogy elérjem a vonatom, plusz így matekra se tudtam bemenni. Ami nem is zavart, mert már előtte is kihagytam az óráimat, mert mindig ütközésem volt. Így fél 11kor elkéretőztem matekra, ami igazából arra használtam, hogy haza surranjak,mert a vonatom 12:03kor indult és még haza kellett ugranom a táskámért,amibe már bepakoltam meg ebédelni is szerettem volna. Sikerült hazaérnem 11re, de sajnos nem volt otthon ebéd,pedig úgy volt kész lesz mire haza érek,mert gyalog félóra a vasút. Így neki estem egy pomelonak és mikor indulni akartam eszembe jutott 1-2 dolog,hogy hiányzik és ki kellett pakolnom, plusz a bepakolás is egy borzalmas dolog volt.
Mikor kiértünk a vasútra kaptam az infót, hogy anyuért mennek fel Pestre, mert ő már reggel ment oda továbbképzésre és ő is vasárnap tér haza. Így értem is tudnak jönni,hogy ne kelljen vonatozni. Ami tök jó lenne, ha nem vettem volna return jegyet vonatra, vagyis oda-vissza jegyet (ಠ _ಠ) , de visszaváltottam a végén. Mert így nem a vonatok közlekedésére vagyok, hagyatkozva mikor jutok haza meg nem 4 óra alatt érek majd haza, hanem 2. (Később hálát adtam, hogy nem vonattal tértem haza) Szóval a vasúton érdeklődtem a visszaváltásról, és aztán vártam, hogy bemondják melyik vágányról indulok majd a vonatom. De csak nem mondtak be semmit, de az emberek mentek és szálltak fel a vonatra. Mikor már 55 volt megkérdeztem egy kalauzt és ő a helyes vonatra terelt. Ott fenn kényelmesen elhelyezkedtem és írtam is Edemnek, hogy már a vonaton vagyok. Olyan aranyos volt fel is hívott, mikor már elindultunk. Oda felé rajzolgattam és elkezdtem egy kis történetet írni. De a végén a történetem abba maradt. Egyrészt elterelődött a figyelmem, mert megtudtam, hogy a vizsgám sikeres lett 5öst kaptunk a csapattal （＾∇＾） ,másrészt elérkeztem egy olyan pontjára, amit nem akartam még magamnak se beismerni. Közben a vonaton sikerült segítséget találnom, vagyis drága Bau barátom felajánlotta, hogy elém jön vasútra majd elkísér oda ahonnan indul majd buszom. \(^∇^)/ Mikor megérkeztem ő már ott várt rá, ezután sikeresen visszaváltottam a jegyem és lebonyolítottam egy cserét. Így van egy Lulu-s maffin-om, ami ilyen stressz labdaként funkciónál, egy Ziggy bombát cseréltem el erre. Ezek ilyen LoLos izék, nah mind1 (◡‿◡✿)
Kisebb vásárlás után sikerült eltalálnunk a buszmegállóhoz, ahol hatalmas sor állt. Csodálkoztam, de gondoltam ugyan ez BP itt ennyien várhatnak egy buszra. Meg is jött , kicsit izgultam és a biztonság kedvért elől szálltam fel,hogy megkérjem a sofőrt, hogy szóljon mikor le kell szállnom. Mondhatom kurva nagy mázlis volt, mert rossz buszra szálltam. Ráadásul drága sofőr eltépte a jegyem anélkül,hogy nézte volna hova megyek és még lebaszott,hogy mi az hogy nem figyelek melyik buszra szálltam. A lehordástól leblokkoltam és nem tudtam mit mondjak,de amikor leszálltam és visszanéztem, hogy mi van a buszra írva,hogy miért voltam ilyen figyelmetlen, egyből megtudtam miért szálltam rossz buszra. A kiírásnál kissé hiányos volt a 7_5 még látszott de a többi nem így nem csoda, hisz nekem a 785 kellett volna. De leszálltam és vártam míg a következő busz megállt ugyan ott. Meg is jött, felszálltam és beszéltem a sofőrrel is, meg nyugodtam hogy akkor már a jó buszon vagyok, hívtam is Edemet, hogy már úton vagyunk. Ő mesélte, hogy xy időben érkezni fogok.
Annyira izgatott voltam, hogy nem figyeltem milyen időpontot mondott. Aztán elkezdtem izgulni. Mert tök sötét volt kin plusz köd és bár ablaknál ültem nem láttam ki, pedig elvileg a táblát, hogy üdvözöljük Szomorban, meg valami hegyet kellene látnom, hogy tudjam, jó helyen vagyok. Mikor kezdtem érezni, hogy hamarosan kéne érkezni hívogattam Edemet, hogy mikor is érkezem? Hogy ismerem meg a helyet? Ugye ott lesz? Mondta, hogy hív amint elindult elém és a buszmegállóban meg fogom őt látni, plusz sokan leszállnak majd ott. Aztán jöttek az emberek, hogy leszállnak, az egyiket meg is kérdeztem melyik a következő megálló. Szerencsére az én megállóm volt így fel is pattantam és már láttam is Őt. Széles vigyorral az arcán várt rám. Persze előtte üdvözölte az előttem leszálló srácot, aki amúgy épp az előbb szólítottam le az információért majd én jöttem megölelt és kaptam egy csókot, aztán elindultunk feléjük.
Disznóvágás volt náluk, ezért nem tudott elém jönni, ráadásul még tartott. Mikor megérkeztem épp a belezés volt, és ahhoz képest, hogy úgy volt nem sok családtaggal találkozom majd, az egész pereputty jelen volt. Szülők, nagyi, nagynéni, tesó és a drága Pici kutya is （＾_＾）Kissé leblokkoltam nem számítottam ennyi emberre. Köszöntem, majd Edem körbevezetett ledobtam a cuccom. Majd olyan drága volt, felöltöztetett a ruháiba, mert részt szerettem volna venni a disznóvágáson. Előtte még sose voltam. Azt hittem majd rosszul leszek, de tiszta jól bírtam, sőt még érdekelt is mi hogy néz, ki hogyan csinálják. Bár én magam nem tapicskoltam benne, csak figyeltem. Miután végeztek aznap bementünk vacsizni, finom meleg szendvics volt valami isteni salival, amiben volt gránátalma is, amit nagyon imádok. Azután úgy volt majd nézünk filmet, de a filmnézés elmaradt,d egy jó kis beszélgetés megvolt. Este,mikor megcsókolt végre rájöttem valamire, amit a szívem eddig végig érzett, de nem akartam elfogadni, harcoltam ellene. De végül kimondtam hangosan is és elhittem, tényleg érzek valamit, valami többet és elmondtam ezt neki. Nem tudom, ő valójában mit érezhet, de most már tudom,hogy tényleg belé szerettem,akkor ott csak azt tudtam,hogy kezdek belé szeretni, de már tudom, hogy rég késő. Már belé szerettem (Beléd szerettem Drága!), lehet butaság ilyet mondani ilyen rövid idő alatt. Hisz még nem is ismerem annyira, de nem tudom, mi van velem. Ez van és kész. Nagyon kelleme volt ismét a biztonságot nyújtó karok közt aludni. Sőt kimondottan rosszul éreztem magam mikor arra ébredtem fel, hogy elengedett.
Reggel korán kelés volt, mert folytatni kellett a disznó, hogyis mondjam, szortírozását o(≧▽≦)o Edem felkelt korán én visszafeküdtem még, de kértem keltsen fel , mert segítenék én is. Olyan édes volt, felkeltett és ismét felvettem a tegnapi hacukám és mentem a garázsban ahol már mindenki sertepertélt és nagyban dolgozott. Átvettem Edem anyukája helyét és a pörköltnek valót én vagdostam. Nagyon élveztem és nem is volt olyan gusztustalan. Sőt nagyon mókás volt. Később még a hurka és a kolbászkészítés rejtelmeibe is belefolytam és ügyeskedtem egy kicsit. Miután végeztünk egy kis ebéd majd go az IKEA-ba. Még sose voltam ott, de nagyon vicces volt. 2óra tömör szórakozás. Ahol lehetett egyből fotók készültek, kipróbáltunk dolgokat és még közös bögrét is vettünk, amit végül Edem gravíroztatott. Nah de erről később is lesz szó.
Tök jó volt,mert a boltban kézen fogva rohangáltunk, az anyukája, húga és nagynénje előtt is. Ami nagyon jól esett. Kicsit olyan volt,mintha fel vállal volna előttük, pedig nem is vagyunk együtt. ezzel kicsit összezavart, még a mai napig ilyen állapotban vagyok.
A két óra vásárlás után visszamentük hozzájuk, majd jött az esti filmnézés a családdal. A család a nappaliban gyűlt össze, noh meg én is ott voltam és megnéztük együtt a Az útvesztőt . Hát bevallom nem volt valami jó, de nagyon élveztem, mert az egyik kanapét Edemmel mi foglaltuk el és összefújva néztük.
A film után egy kicsit nosztalgiáztunk. Felmentünk a szobájába és régi gyerekkori dolgokat vettünk elő. A legot, a kinder figurákat, a régi pénzeit, amit gyűjtögetett, a kristályokat. A kindertojás figuráknál nagyon jól elszórakoztunk. Meséltünk kinek mi volt a kedvence, melyik szériát szerettük.
Nagyon jó volt. De jött az álmosság és lefeküdtünk aludni. Másnap korán keltünk, mert a 11órás busszal mentük be Budapestre. Hisz eredetileg a Karácsonyi AnimeConra mentem fel Pestre. De mielőtt elindultunk volna Edem meggravírozta bögrémet, én pedig ott hagytam neki a történetet, amit a vonaton írtam és befejeztem ott helyben és feltűztem a faliújságára. Reméltem ott megtalálja majd. Ezután készülődtünk és elköszöntem a családjától, még kaptam kóstolót az elkészült hurkából és kolbászból. Nagyon aranyos szülei vannak és a családja egy remek család. Bár én is ilyenbe nőhettem volna fel, de nekem mást kellett megtapasztalnom…
 |
| Braum Poros bögrém |
Mikor felértünk, egyből a Millenárisra mentünk,hisz az volt a helyszín és Edemnek is volt egy ismerőse ott akivel találkozni szeretett volna és esetleg mi is bementünk volna. De mikor megérkeztünk nem a sor volt az ami elrettentett minket,hanem az, hogy ha be is jutunk ha kiakarunk menni ismét sorba állhatunk, mert tűzvédelmi rendelet miatt X ember lehet a helyszínen az épületben és túl sokan voltak a Conozni vágyók. Így mi nem mentünk be, hanem elmentünk a Mamutba plázázni, enni és körbenézni. Nem sokszor juthatok el oda így körbenéztem ismét. Ezután átsétáltunk a SugarShopba ahol megettünk egy sütit és vettünk még macaront. Életem első macaronját （＾∇＾）én egy málnásat kértem Edem meg egy levendulásat. Az enyém jobban ízlett nekem. |
| Sugar Shop-ban |
Mikor már fél 5 felé járt az óra felhívtam anyut mikor végeznek és mondta csak 6 után. Így még volt időnk és elsétáltunk a Budai várba ahol életembe először voltam. Ugyanis régen osztálykiránduláson ment az osztály oda, de én inkább otthon maradtam megnézni a Pokémon legújabb részét (＞_＜) Igen tessék, lehet kinevetni, kb 8 évesen fontosabb volt egy anime új részét megnézni, mint egy osztálykirándulás Budapesten. Bár már akkor se szerettem BP-t így nem volt nagy törés nekem, hogy nem jutottam el. Noh de elképesztő látvány volt este sok fénnyel a kis elkerített városrész. Sőt sikerült a Halászbástyára is felmennünk és a látvány onnan… leírhatatlan volt. Nagyon romantikus volt és ámulatba ejtő. Örülök, hogy elvitt oda, persze ott is egy rakat kép készült. Végül eljött a 6 óra és így visszamentünk a Mamutba ahol anyuékat vártam. Velem maradt, de közben indult a busza haza így elbúcsúztunk és átsietett a buszmegállóhoz és felszállt rá. Én még vártam egy kicsit de hamar megjöttem és mire beültem az autóba már szólt is a telefonom, Ő volt az. Megbeszéltük,hogy ma még beszélünk ha hazaértem majd a gépen és elmeséltem,hogy hagytam ott valamit neki. Persze mint utólag kiderült véletlenül még a hajcsatom is ott maradt nála, de nem baj majd szilveszterkor együtt leszünk, és majd elhozza magával.
És a legfontosabb dolog, amit ott hagytam nála azt remélem, nagybecsben tartja majd, mert nem adom azt oda akárkinek. Mivel a lényem egy részét, a színem egy fontos darabkáját hagytam nála. Csak remélni tudom, hogy biztonságban van az ott és idővel majd nekem is jut egy az övéből. Azóta is minden nap beszélünk skype-on keresztül, mindig látom azokat a gyönyörű meleg barna szemeit , a mosolygós pofiját. Már nagyon várom hogy ismét érezzem a csókja ízét és a karjai melegségét,mikor átölelnek és érzem ismét biztonságban vagyok.
Legyen már hétfő ｡ﾟ(ﾟ´Д｀ﾟ)ﾟ｡
 |
| Braum Poro plüss, amit Edemnek csináltam Karácsonyra |
Így siettem is gépre és már vigyorogva mutatta nekem a kamerába a dobozta. Felvágta a doboz lezárt felét és kivette. Meglepődött, mert nem erre számított azt hitte a Teemo sapim küldöm el neki. De úgy tűnt tetszik neki (ノ^ ∇ ^) Ezután még beszélgettünk majd elköszönt mert ment segíteni és a család összeült nálunk,aztán este 10 felé beszélgettünk újra meg játszottunk. Tök jó mert nem egyszer mondta, hogy kérdezték otthon tőle,hogy mikor megyek még, ez jó . (◕‿◕✿)
Még 4 nap és ismét láthatom (｡´∀ `)ﾉ
