Állati móka

Elég mozgalmas hetek vannak a hátam mögött.

Először és sok év után sikerült lebetegednem, de szerencsére csak megfázás volt az ami ágynak döntött. ( Ohh bárcsak egy dögös pasi is megtette volna ezt velem (≧∇≦)  ) Még a végül az első robotos szerelést is ki kellett hagynom,pedig nagyon vártam már. Aztán melóba se tudtam menni, amit nem is annyira bánok （;≧皿≦） 

De azt nagyon sajnáltam, hogy a betegség miatt elmaradt Bauval a biliárdozásunk. Jah és még előtte nap,pénteken sikerült barátnőmet felköszönteni! (⌒▽⌒)

Pénteken munka után pakoltam és siettem egyetemre, de mivel nagyon hideg 2 szelet Sacher torta szelet. Reméltem a csokit csak szereti a Dóri, mert eszembe jutott,hogy nem is tudom mi a kedvenc sütije. Be is értem egyetemre negyed 6ra. Gondoltam ha 4kor kezdték és kb 2 órás lehet a vizsga majd hamarosan végeznek... Ahham persze.. hát Dóri fél 8kor jött ki , mert mint kiderült: 1. a tanáruk nem jött le 2. egy másik tanárnál írtak és nem 4kor kezdték hanem bőven fél5 után 3. Nem 2 órás volt a vizsga hanem amíg bírták vagyis este 7ig a büfében vártam. Szerencsére Tüsi előbb kijött így vele taccsoltunk. Ohh vele is de imádok beszélgetni, annyira jó barátom^^ Mindig meghallgatjuk egymás nyavalyáit. Ráadásul most megfogadtuk, hogy minden jövendőbeli páromat bevizsgálja,hogy van-e agya és érdemes -e vele kezdeni. (⌒▽⌒)

 Mikor Dóri is kikecmergett elkísértem hazafelé,majd átadtam a süticsomagot, és nagy nehezen kinyögtem neki,hogy úgy gondoltam hogy kettesben megesszük. Szerencsémre aranyos volt és felhívott hozzájuk. Ami nagy szó,mert nem sok embert enged fel, plusz én is eddig 1-szer voltam náluk. Fura mih?  Nah mind1... Végre elmenetük hozzájuk és most végleg megjegyeztem hogy melyik az ő házuk,mert akárhányszor magamtól akartam meglátogatni mindig rossz házhoz mentem ,pedig jó a tájékozódási képességem,de a házukat elölről valamiért nem ismerem fel, csak  hátulról (≧０≦)

A másik nagy öröm ezen a napon, hogy megismerkedhettem Csillámmal és Pihével, a két eleven leányzóval. A két ezüstszínű , házi patkánnyal, akik Dóri szerelmei és társai. Nagyon fürgék és érdeklődnek az j emberek és dolgok iránt. Megmutatták nekem mászási és lopási tehetségüket. Megmásztak és a vállamon csücsültek. Az egész patkányozásban az nem tetszett,hoyg én rettenetesen csikis vagyok és ahogy a kis testükkel mászkáltak rajtam és ide oda csapkodták hosszú farkincájukat,ami végig csikizett, néha alig bírtam hogy ne visítsak röhögésemben, mert annyira csikiztek és ráadásul a legcsikisebb pontjaimon játszottak. 

És ugye nem akartam megijeszteni őket a hangoskodásommal. A süti evés után ismét kiengedtük a leányzókat és sört is bontottunk a koccintásra és hát az egyik kis patkány lány úgy gondolta megkóstolja a nedűt. A hatásanem is maradt el. Szegényem úgy járt mint én szoktam a  sörtől, elálmosodott. És igen hamar vissza mászott a függőágyába a ketrecbe és elszundított, de oly annyira hogy később,mikor testvére rajta közlekedett semmire nem reagált, csak 1-2 órával később ébredt fel és ismét virgonckodott.

Nehéz úgy folytatni hogy vagy 2 hét eltelt az előbbiek megírása és a folytatás között. Szóval hogy minél előbb a végére érjek befejezem a sztorit lerövidítve a tervezett tartalmat. Mert olyan sok minen történt velem mostanában hogy ez egy igen hosszú bejegyzés lenne.

A patkánykás móka volt pénteken. Hétvégére igen lebetegedtem. De ahhoz volt lelkierőm,hogy előkeressem a húgom nyuszijának a dolgait. Lemértem a ketrecet és pont megfelelt. Meg is találtam neki a tökélete helyet. Vagyis az egyetlen helyet ahova elfért a szobámba. Bár ennek az lett a hátránya,hogy nem tudok a tükröm el állni sminkelésnél és nem tudom megnézni magam hogy jól áll-e a rucim... noh nem baj. Hétfőn kihagytam a sulit,hogy legalább szerdára összeszedjem magam mert akkor volt a mozizás betervezve  húgomékkal. De nem volt nyugtom hétfőn,mert diák munkaközvetítőtől hívtak,ha másnap szeretnék fizetést kapni fáradjak be és írjam alá a bérpapírom. Mondom fasza csak 2 hete kérdeztem meg tőlük,hogy nem-e kell bemennem és aláírni a papírjaim és közölték "Nem, minden rendben." Erre menjek be nagy havazásban tiszta betegen,lázasan városba... Dánke, de tényleg... 

Így bemásztam a  városba betegen. Hazafele útba esett az állatkereskedés és gondoltam bemegyek megkérdezem van-e kis tengerimalacuk,mert Nobunak barátot szeretnék venni. Kicsi nem is volt,de 3 hónaposok voltak. Kicsit letörtem mert olvastam lehetőleg legyen félév korkülönbség és hát Nobu 7 hónapos . De a tengerimalac csoportban megnyugtattak nem kell félni, rendbe lesznek akkor is. Max az elején egy kicsi hatalmi harc,de pár óra alatt összeszoknak majd... (Jah erre várok már 3 hete... )

Szóval mondom egye fene, csütörtökre megbeszéltem Dórival megyünk Tengerimalacot venni. Hát Kedden nem bírtam magammal és egyik szaktársammal amúgy is találkozót beszéltem meg mert lelkileg letört a párja miatt, mondom akkor jöjjön el velem a kisállat kereskedésbe. És elhoztam az egyszer fiúcskát tőlük. Miután Zolitól elváltam boldogan siettem haza az új jövevénnyel. Az elején újoncnak hívtam,mert még nem tudtam mi legyen a neve, de jelenleg a Rin nevet viseli magán.

Szóval Rin egy hosszú szőrű tengerimalac. Igen érdekes bundája van,mert ránézésre először az ember közli,hogy fekete fehér,csak hogy ami a jobb oldalon fehér szőr az a balon már ilyen karamellás , kicsit Nobu szőrének színére hasonlít. (∩_∩)

Szóval amint hazaértem gyorsan le az új ketrec rácsát ki a nappaliba letenni a szőnyegre. Elkerített rész pipa volt. És mivel ide Nobut nem szoktam kihozni tökéletes semleges terület. Aztán kikaptam Rint a dobozából,egy kis széna, bújó alkalmatosság és hoztam is mellé Nobut. Először tisztes távolságtartás volt a srácok között. Aztán Nobu szaglászni kezdte az új jövevényt. Aztán Rin is őt. A végén már arra lettem figyelmes,hogy a fiúk egymást lánynak nézik és a másikat akarják meg xxx-ni. De szétszedtem őket. A végén rájöttem,hogy az ha sikerülne a másikat ily módon "megszégyeníteni" kialakulna köztük a viszony,hogy ki a dominánsabb hím . Hát ezt sajna a mai napig nem dőlt el... (」゜ロ゜)」

Estére azért lecsillapodtak a  kedélyek és gondoltam akkor iszkiri be a ketrecbe. Hát mikor éjfél körül járt este ,bár még gépen pötyögtem az ágyamba arra kaptam fel a fejem,hogy nagy visítás és zörgés. A fiúk a ketrecben verekedtek,nah mondom, mázli,hogy a másik ketrec még benn a szobámba ,vissza bele a z egyiket így este külön aludtak, majd nappal ismét összeengedtem őket.  És mivel suliba mentem, megkértem anyut hogy figyeljen rájuk. Szerencsére pont úgy váltottuk egymást hogy nem sokat voltak egyedül otthon a fiaim. Igen olyan jó ki mondani,hogy a  fiaim ◝(⁰▿⁰)◜

Suliból hazajövet még 3-4 napon át minden délután a semleges nappali részen voltak kiengedve, sok szénával házikóval. De Rin folymatosan meg akarta Nobut baszcsizni, aki persze nem engedte magát. Lehet rossz gazdi vagyok,de Nobunak szurkolok hogy ő legyen a főnök,mer tő az én szívem csücske. (=^ェ^=)

A 4. nap nem bírtam ki tanácsot kértem a tengerimalacos csoportban. Ahol egy kedveslány elmesélte,hogy neki 3 hónapjába telt összeszoktatni a malackáit. És sok jó tanáccsal ellátott. A legrosszabb az volt,hogy az emberek többsége azt tanácsolta tartsam külön ketrecbe őket,ami egy ideig okés is lenen ,de nem végleg mert így is alig fértem el  a szobámban a 80x50ketreccel,de most hogy van egy 100x70es még kevésbé. Most per pill ha az ágyam nem kanapé akkor van egy 200x30cm es ösvényem szabadon a szobámban ami az ajtóból indul az ágyam végéig (-.- ") Igen szűkösen éldegélek... De hála az egyik lánynak már tudom mi a teendőm,de ahhoz be kéne szereznem egy olyan rácsot. 

Sajna már 3hete folyik az összeszoktatás.  Külön ketrecben vannak még. Nobu minden reggel kikéreckedik, ki is veszem és utána boldogan prüntyög, hogy a barátját is.Mikor kiveszem nagyon boldog és popkornozik,de jön Rin aki fúj rá és csattogtatja a fogát. A legnagyobb baj, hogy Nobu barátkozna, ő neki kéne a társaság, de Rin magának való ,elkergeti és bántja. A minap annyira összeverekedtek , hogy mikor megláttam Nobut (igen sajna mindig Nobu húzza a rövidebbet ) azt hittem itt a vég, elvesztem a kis barátom. Mert minden verekedés és tépés után van egy ilyen furcsa toporzékolása és sírása,de most még dülöngélt is és amikor megláttam hogy csupa vér az egész szeme ,azt hittem vége. Teljesen kétségbe estem. Amint elkaptam magamhoz öleltem,simogattam,mondtam neki minden rendbe lesz. Kicsit újra átéltem azt ,amikor a húgom nyuszija a kezeim között halt meg. Borzalmas volt, senkinek nem kívánom újra ezt. Hál' égnek anyu jött segíteni és megnyugtatott,hogy nézem meg a szemecskéjét. Miután letisztogattuk a vért róla, jött a megkönnyebbülés,hogy nem annak esett baja,csak a szemhéja repedt fel. (T ^ T)
Utána egy kis borogatás,tisztogatás és sok sok simi után Nobunak semmi baja nem volt. Ismét virgonc lett. Persze biztonság kedvéért vissza tettem a helyére. Másnap boldogan jelentkezett,hogy már ő pedig kiszeretne jönni. Mondom legyen, kiveszem Nobut,de csak őt. Erre 10- 15 percig olyan sírást rendezett nekem és olyan keresgélést és toporzékolást csinált,hogy nem bírtam kivettem neki Rint. Aztán aznap olvastam egy olyan nevelőmódszert,hogy vízpermettel sprézni le a malikat ha rosszak. Hát ennek híján elővettem a régi vízipisztolyom azóta 3 napja folyamatosan lövöldözöm. És nagyon élvezem. És értenek belőle. Mondjuk néha néha szemen találnom Nobut, de Rin igen jól rájött,ha vízipisztolyt lát a magasban ideje visszavonulni. és majdnem 3 napig "béke" volt, ugyanis tegnap este megint sikerült összekapniuk,mert egy 5 percre jobban belemerültem a LoL-ba és nem volt kéznél a "fegyverem". A vég az lett,hogy jól seggbe vizeztem őket jól leszidtam őket és mindkettőnek kényszer simogatás volt. Ami azt jelenti,hogy ölbe vettem és simogattam őket. 

Amúgy meglepőmód Nobu megváltozott. Mióta itt van Rin,jóval bátrabb. Engedi hogy felvegyem simogassam,kényeztessem,sőt néha el is várja. (*^▽^*)

Szóval a srácok a tegnapi fight óta büntiből a másik ketrecében töltötték a  napjukat és nem jöhettek ki. Majd talán holnap ha jók lesznek. Remélem mihamarabb találom olyan rácsot,amivel eltudom majd választani a nagy ketrecet, mert akkor 1 helyen lehetnek,plusz nem tudnak amid összeverekedni. Magyarul rájuk kényszerítem hogy megtűrjék egymást.

Remélem mihamarabb barik lesznek Nobu és Rin. Hisz Rin  nem véletlenül kapta ezt a nevet. Mert a Rin jelentése társ. Remélem mihamarabb beváltja neve jelentését. (｡´∀ `)ﾉ

Tessék nézzétek csak az állatokról ebszélem és a többiről még nem is, és már mennyire hosszúra sikeredett ez a bejegyzés... (≧σ≦)

Emlék foszlányod...

Ismeritek biztos azt ,amikor néztek egy filmet és épp jön egy rész ,mikor a szereplő lány vagy fiú a szerelmére vissza emlékezik és ekkor jön egy fiúk által csöpögősnek nevezett jelenet. Egy romantikus, szerelmes, olykor fájdalmas dallam és bekúsznak a gyönyörű, közös pillanatok a másikkal. Noh ez történt meg velem tegnap. ☆*:.｡. o(≧▽≦)o .｡.:*☆

Szokásomhoz hívem melóból haza tartva, cicafüles sapi fel, rá a csini kis lila fejhallgatóm, mp3 a kézben, full hangerőre tekerve, majd a kis készüléket a kabátom belsejébe csúsztatom és neki vágok a hazavezető útnak. Mikor baktatom gyakran agyalok. Hisz egyedül vagyok, mi mást tudnék csinálni, gondolkozom. Kutya hideg volt kinn, hisz délután 4 volt a nap is lemenőbe, így már nincs mi melegítsen a meleg ruháimon kívül. A hideg ellenére hazafele végig a telomon pötyögtem , közben a fejemen a fejhallgató, amiből bömbölt a zene. Néha annyira belemélyedtem az írásba hogy az utolsó pillanatba kaptam fel a fejem, hogy a szembejövőkbe ne fussak. Mondjuk nem értem, hogy ha a járdán majdnem 3 ember elfér egymás mellett, sőt több is és én megyek a szélén ő neki miért kell minden áron felém közeledve úgy elhaladnia mellettem, hogy a válla telibe kap... nah mind1 (¬_¬)

Bár nagyon hideg volt és a  kesztyűm helyett is a csövi kesztyűm volt nálam ( nincs ujj vége), de nem baj végig pötyögtem majdnem az egész hazautat azt hiszem az utolsó pár száznál már nem. Amúgy a melótól kb gyalog olyan 1 órára lakom és minden reggel megteszem az utat majd vissza délután, amikor meló nap van ( Holnap is az lesz (T ^ T) )

Haza felé a  társaságom egy nem épp bőbeszédű Edem volt, nem is baj . ( ・_・)  Igazából ha belegondolok egy szöveget írtam egész idő alatt amire 1 szavas választ kaptam : "Rendben" (Bevallom egy kicsit több és jobb reakcióra vártam tőle... Σ(￣。￣ﾉ)ﾉ )

Tudom hogy szegénynek most elég nehéz, mert csak agyal, hogy mi legyen vele és a volt párjával. Majd vasárnap talán én is meg tudtom az ítéletet. Egy valamire viszont rájöttem. Szeretem mint barátom és mint embert és még egy részem mint férfit is. És a boldogságát kívánom, ismét mosolyogni szeretném látni, mert mikor megismertem bár szomorú volt a szakítás miatt, de utána vidámnak ismertem meg. Egy igazán jó embernek, megértettük egymást és imádtam vele lenni és a dolgokat is amiket közösen csináltunk. És ezt írtam neki, amit nagyon komolyan is gondolok:

" Egy fontos dolog van az életben. Megtalálni a boldogságot, megélni azt és megtartani azt. Mindig tartsd ezt szem előtt ,mi a jó neked. Lehet önzőn hangzik, de ha te nem érzed jól magad az adott helyzetben , szituban vagy életkörülményben, ne kínozd, ne kényszerítse magad rá hogy elviseli. Önmagad boldogsága a legfontosabb és a másik félünk megtalálása szintén. Ha vele igazán boldog tudsz lenni, a legpocsékabb napod is vidámmá teszi, csak azzal hogy ott van neked. Kérlek légy vele, légy boldog. Azt szeretnem, hogy boldog légy. Ismét azt a mosolygós fiút szeretnem látni, akit engedték megismerni. Légy boldog , szeress szívből és mosolyogj sokat és az sose csorbuljon. Értékes vagy ne add alább , mert megérdemled. Az hogy megismerhettelek egy csodálatos dolog volt. És csak remélni tudom hogy ezután is melletted maradhatok, mint barátod vagy ha találsz magad mellé valakit ,akit párodnak is elfogadsz akkor se veszítelek el. "

Mikor ezt elküldtem neki éreztem, hogy valami felszabadult bennem is és végre tényleg eltudom engedni.  (∩_∩) Tényleg szeretném, hogy megtalálja a boldogságot. És ha ezt nem mellettem látja, akkor el kell fogadnom.

Mikor már majdnem haza értem 2 utcával lejjebb voltam épp egy romantikus szám ment. Az a tipikus filmes, amit fentebb említettem. És mikor sétáltam és a zenét hallgattam bevillant minden, lepergett előttem az összes közös szép pillanat.
。・°°・(＞_＜)・°°・。

Mikor először becsatlakozott hozzánk lolozni és így skypera, mikor benyomta a kamerát és megláttam. Amikor elkezdtünk kettesben is beszélgetni. Mikor azzal viccelt, hogy lejön hozzám és én mondtam nyugodtan jöjjön és meglepődött végül tényleg lejött. A sok történetre amit egymásnak írtunk.A kis képzeletbeli világot és házikónkat amit mi magunk alkottunk és esténként ott találkoztunk. Aztán mikor rohantam a vonatállomásra elé munka után.aztán megláttam szaladtam vele és nagy csattanás lett az öleléskor. Aztán ahogy nevettünk ezen hazafelé. Mikor mellette sétáltam mikor megérkezett és meséltem és mutogattam a helyeket. Majd mikor hazaértünk és bemutatkozott itthon nálunk, megkajáltunk ő átöltözött az én LoLos felsőmbe.  ♡( ★દ ★ )

Aztán az esti séta, amikor először megfogta a kezem (=´∀｀)人(´∀｀=) és kézen fogva sétáltunk, hogy megmutassam a karácsonyi kivilágítást a téren. Aztán hazafelé megálltunk egy ingatlan irodánál és mesélte,hogy akkor keressünk lakást. És én azt vártam megcsókol,de nem. Aztán a sapkáját rám adta , mikor fázott a fejem. Mikor hazajöttünk és a domb alján kérte,hogy pihenjünk ,mert fáradt és nyomtam egy puszit  az arcára . Erre ő meglepődött megfogta a kezem visszahúzott és megcsókolt, nem egyszer hanem rengetegszer. Aztán annyira zavarban voltam utána hogy alig tudtam megszólalni.

Mikor itthon filmet néztünk és ismét megcsókolt aztán kicsit hevesebb lett. Mikor mondtam neki,hogy én még nem vagyok kész rá, és a megijedt fejét. Aztán az a sok csodálatos éjszaka, amiket együtt öltöttünk összebújva kifliben. És a mai napig nem értem hogy tudtam úgy elaludni, mert előtte sose sikerült senkinél úgy aludnom. (＾ω＾)
A nyaklánc átadása, mikor egy V-be ágyazott A betűs medált kaptam tőle, amit saját kezűleg csinált nekem és elmesélte,hogy olyat akart adni, amiről mindig eszembe jut ő. (Nem kell mondanom most is itt lóg a  nyakamban) Mikor együtt főztünk,sütöttünk Dórit is áthívtuk. A zavart mikor nem tudtuk Dóri előtt hogy viselkedjünk. Mikor utolsó nap kísértem a vasútra és olyanokról beszéltünk,hogy még egyikünknek se volt gamer párja és milyen jó ez így. Aztán mikor felszállt a vonatra és kifele menet elsírtam magam.

Aztán a csókos kép mindkettőnknél telo kép lett és egymásnak mutogattuk,hogy ( ^_^)/~~~ "Nééézd!!" Aztán jött az mikor én mentem hozzá , a találkozás a családjával. mikor felöltöztetett a ruháiba hogy ne legyen mocskos az enyém a disznóvágáskor. Mikor felvállalt előttük és megölelt , megfogta a kezem. Az Ikeás kalandunk, hogy jobbra balra fotósorozat készítés folyt. Mikor közös bögrét vettünk és úgy volt ugyan azt gravírozzuk rá és így született a Braum Poros bögrém, ami most is épp itt van előttem.A csodás együtt töltött estéket. Mikor elkísért Conra és elmentünk randizni, sütizünk. A egész napot Budapesten töltöttük, megmutatta a Budai várat és környékét. Aztán végül az elválás. Mikor már azt terveztük,hogy jön a szilveszter és jön. A sok videochat skypeon, a rengeteg telefon hívás. Mikor lejött szilveszterkor és ismét a vasútnál vártam. A rengeteg csodás pillanat. A kirándulás a kilátóra, mikor elmentünk kajálni a kedvenc helyemre. A közös szilveszter, a sok együtt lét, a tűzijáték, mikor összebarátkozott Nobuval. Mikor ismét elment és szomorúsággal hagytam el a vasutat, de tudtam hamarosan ismét megyek hozzá és látom. Mikor mentem hozzá és ő ott várt a buszmegállóban. Mikor mentünk Jake-hez Komáromba. Az  sok első dolog, ... Minden , minden lepergett de nem vissza felé mint ahogy a halálnál hanem  a legelsőtől a z utolsóig minden csodálatos közös pillanat, együttlét, minden mikor attól is boldog lettem, hogy felhívott telefonon. Mikor arról mesélt milyen napja volt, mikor láthattam a laptopom monitorján. mikor tanulás közben is bár írtam ő mégis ott volt és nézett és beszélgettünk.

Nagyon hiányzik az a régi légkör ami köztünk volt, mert azóta felborult minden. Ő őrlődik, én bánkódom  és úgy érzem elvesztettem a másik felemet. Remélem rendbe jön és ismét önmaga lehet úgy és azzal akivel és ahogy akarja és jó neki. Nagyon hiányzol, drága barátom. És köszönök minden csodálatos pillanatot. Minden csodás elsőt és mindent amire megtanítottál. Hogy felhoztad belőlem azt amit már évek óta senki, hogy ismét képes vagyok sírni, hogy letehettem a múltam végre. Minden köszönök neked.

Szerettelek. Szeretlek. Szeretni foglak!

Mint barátom, mint embert és  mint férfit .

Újra kezdés

Először is elnézést kérek azoktól az olvasóktól,akiknek a durva modorom, szó használatom valamilyen módon sértette. Persze én is ember vagyok és ha kihoznak a sodromból csúnyán beszélek,de szerencsére ez ritkán fordul elő velem. Noh de kezdjük el az új bejegyzést.

Egyetem ismét kezdődik ma. És egy újabb félév kezdetét veszi. De nem csak fél év, de új éltet is próbálok kezdeni. A szívem még összetörve, de próbálok segíteni rajta és tovább élni. Új terveim,hogy a barátaimmal próbálok minél több időt összehozni. Most hogy ismét suli lesz ismét a szaktársaimmal lehetek és ott is megkörnyékezem a srácokat, hogy menjünk ide- oda. Bauval is amikor haza jön próbálok majd össze futni és persze a távoli új barátokról se feledkezek meg. Plusz szerencsére lesznek programok most februárban amiket már nagyon várok.

Első jelentős nap február 6.-a lesz. Dóri barátosném névnapja. Ki kéne találnom neki valamit. Gondoltam LoL-os naptárra vagy valami kis apró meglepire is, hmm mondjuk elviszem  sütizni^^ Olyat úgyse csináltunk még (⌒▽⌒) Tudom sajna a legnagyobb ajándékot, Balcit nem tudom megszerezni neki  ( ・_・) Noh de mindegy még arra is rá kell jönnöm, hogy hogyan tudnám elcibálni őt egy sütizésre.

Ezután hétvégén Bau jön haza és egy kis italozás, biliárdozás lesz. Mindketten a befuccsolt párkapcsolati dolgainkat szeretnénk felejteni és elengedni így muszáj vmit összehozni. Persze az ital nem segít ezen,de neki igen. A héten hétfőn elmentünk biliárdozni és 4/3-ra kikapott és 2szer úgy hogy jómagam löktem eb a megfelelő helyre a feketét, ami nálam egyéni rekord , sőt az egyiknél 1 golyót  a másiknál 0-t lőtt be nekem. Ami ismét nagy boldogság volt számomra. Talán még is van egy kis tehetségem hozzá?  ☆*:.｡. o(≧▽≦)o .｡.:*☆

Aztán utána héten a húgomékkal megyünk szerdán moziba, még hozzá a kedvenc könyvemből készült film premier előtti vetítésére vagyis a Szürke 50 árnyalatára. Mi értelme van a  premier előtti vetítéseknek, valaki tudja? Az akkor már nem eleve a premier lesz? Amúgy tartok tőle, hogy nem valami jó film készült belőle. Mert a szereplőket alakító színészek nem épp úgy festenek ahogy az olvasók elképzelték plusz mivel mégiscsak olyan filmet készítettek amit a moziba is leadhassanak tuti nem lesz olyan erotikában fülledt mint a könyvben leírtak voltak. Anno nem is tudom hogy került hozzám a könyv. Áhh azt hiszem a húgomtól. Mert sokat hallott a könyvről és főképp azért keltette fel az érdeklődését,mert betiltották a könyvet bizonyos helyeken. Aztán akkoriban én is faltam a könyveket meg olvastam hasonló tartalmúakat előtte is. Ohh volt egy sorozat amit nagyon szerettem.  istenekről szólt, akik 1-1 főbűnt tartalmazták magukban és a Pesten játszódott a történet. Nem emlékszem a címére,de azt a sorozatot nagyon szerettem, Aki esetleg ráismer írja meg nekem (☆▽☆)

A film előzetese:

Aztán azon a  héten ott van még a Valentin nap. Hosszú idő után semmi nem lesz azon  napon, pedig nagyon szerettem  （−＿− ）Pedig azt hittem lesz valaki , aki egy kis szeretettel meglep majd, de ez nem így lesz. Viszont ez a nap egyik barátomék évfordulója és most lesznek 1 éve együtt. És hogy ez miért jó? Mert azt jelenti, hogy pontosan 1 éve, hogy megnyertem a fogadást és kaptam 2 hétre elegendő házi csokis kekszet Tüsitől, aki saját magam sütötte nekem.

Aztán a 8. hét mozgalmas lesz. Ugyanis szerdán (feb. 17.) egyetemi farsangunk lesz, amire mindenképp megyek . Kötelező beöltözni és azt tudom, hogy a kék parókám veszem majd fel, de hogy hozzá milyen karaktert választok nem tudom, lehet megint Levy-nek öltözöm (Fairy Tail). Aztán Szombaton Rock farsang lesz (feb. 21.) Oda vmi arc festést szeretnék, Tavaly a Bleachből Ichigo félarcos arrancar maszkját festettem fel magamra, mellette punkosan kiöltözve. Szóval az idein még agyalok mi legyen. Valami hasonló arcfestős ötlet kéne.

Aztán utána héten pénteken (feb. 27-én)  utazás van tervbe, még hozzá pénteken és Tatabánya a cél.

Ott Martinkával találkozom és végre összeülünk jammelni. Ohh olyan rég basszeroztam egy jót társaságban ,tiszta jó lenne^^ Szóval ha minden igaz Visi [ejt.: Vizi] is utazik majd velem . Visi  a basszusgitárom. Persze előtte még gyakorolgatok. Meg aztán kíváncsi vagyok a helyre, sokat mesélt róla nekem Edem mert az egyik nagyszülői ága ott él és gyakran mennek hozzájuk.

Noh meg részt szeretnék venni a League of Legends februári rajzversenyén. Az ötlet meg van mit szeretnék csinálni. Már formázódik az agyamba mi hogyan, már csak  tanulmányoznom kell képeket,h abban a  pózban miként , hogy látszanak a testrészek. ÉS utána a karakter ruhája és megjelenése egyszerű lesz  (◕‿◕✿) Annyit elárulok, hogy 2-3 kedvenc karakterem lesz rajta, ahogy összefognak (=´∀｀)人(´∀｀=)

Ohh Edem... Remélem tényleg megtalálja a boldogságot. Szeretem és megpróbálok rá barátként tekinteni,de nehéz ez tény, de menni fog. De az biztos egy ilyen barát mindenkinek kéne. Nagyon jól érzem magam vele, a családja is egy csoda. Ezért irigylem is nagyon, mázlista kölyök. Csak reménykedem, hogy megmarad mellettem barátként, még ha újra összejönnének az exével. (~_~ ) Ő egy nagyon értékes srác, szóval ajánlom,hogy nagyon megbecsülje őt most már tényleg a leányzó. Mondanám azt hogy "Mert ha nem velem gyűlik meg a baja." vagy "Akkor vissza szerezném." de sajna nem tehetem. Nem hiszem hogy örülne neki ha beleártom magam.

Mondjuk egyszer műveltem ilyet,hogy beleártottam magam egy kapcsolatba. Mikor Dóri összejött az egyik haverommal és szétmentek és mikor találkoztam a sráccal azzal büszkélkedett  a srácoknak h őneki már van barátnője, pedig még csak 1-2napja mentek szét . Nah akkor nagyon dühös lettem a srácra és felképeltem mindenki előtt. Mert ú egyrészt a srácot nem így ismertem meg a 6 év alatt plusz  ott esküdözött a barátnőmnek h nem csalta meg erre meg igen... Emlékszem dóritól elnézést kértem mindazért,mert bemutattam anno őket egymásnak ,meg azért is hogy helyette cselekedtem, ez nem az én dolgom lett volna. Sose felejtem el később pár hónapra rá elhozta a leányzót  a koncertre ahol a Dóri is ott volt,mert én is felléptem és kicsit ivott és megmondta a srácnak,hogy reméli tudja hogy a Vivi pofonja nagyon járt neki. Olyan édes volt, hogy ezt mondta. Néha úgy értem, hogy a barátaimat is meg kell védenem és ki kell állnom értük, még ha nem az én dolgom lenne is. Viszont vannak akikért ezt is megteszem és ilyen ember kevés van.

Noh de a végére terveztem pár videót, zenét amiket megszeretnék mutatni, mert mostanában ezeket hallgatom és nézem. Illetve egy vidit amit a Komáromi élményünkről készítettünk. És sajna a kamera(wo)man keveset szerepel rajta,de szerepel \(^∇^)/

Zenék