zene

2015. február 24., kedd

Állati móka

Elég mozgalmas hetek vannak a hátam mögött.

Először és sok év után sikerült lebetegednem, de szerencsére csak megfázás volt az ami ágynak döntött. ( Ohh bárcsak egy dögös pasi is megtette volna ezt velem (≧∇≦)  ) Még a végül az első robotos szerelést is ki kellett hagynom,pedig nagyon vártam már. Aztán melóba se tudtam menni, amit nem is annyira bánok (;≧皿≦) 

De azt nagyon sajnáltam, hogy a betegség miatt elmaradt Bauval a biliárdozásunk. Jah és még előtte nap,pénteken sikerült barátnőmet felköszönteni! (⌒▽⌒)


Pénteken munka után pakoltam és siettem egyetemre, de mivel nagyon hideg 2 szelet Sacher torta szelet. Reméltem a csokit csak szereti a Dóri, mert eszembe jutott,hogy nem is tudom mi a kedvenc sütije. Be is értem egyetemre negyed 6ra. Gondoltam ha 4kor kezdték és kb 2 órás lehet a vizsga majd hamarosan végeznek... Ahham persze.. hát Dóri fél 8kor jött ki , mert mint kiderült: 1. a tanáruk nem jött le 2. egy másik tanárnál írtak és nem 4kor kezdték hanem bőven fél5 után 3. Nem 2 órás volt a vizsga hanem amíg bírták vagyis este 7ig a büfében vártam. Szerencsére Tüsi előbb kijött így vele taccsoltunk. Ohh vele is de imádok beszélgetni, annyira jó barátom^^ Mindig meghallgatjuk egymás nyavalyáit. Ráadásul most megfogadtuk, hogy minden jövendőbeli páromat bevizsgálja,hogy van-e agya és érdemes -e vele kezdeni. (⌒▽⌒)
 Mikor Dóri is kikecmergett elkísértem hazafelé,majd átadtam a süticsomagot, és nagy nehezen kinyögtem neki,hogy úgy gondoltam hogy kettesben megesszük. Szerencsémre aranyos volt és felhívott hozzájuk. Ami nagy szó,mert nem sok embert enged fel, plusz én is eddig 1-szer voltam náluk. Fura mih?  Nah mind1... Végre elmenetük hozzájuk és most végleg megjegyeztem hogy melyik az ő házuk,mert akárhányszor magamtól akartam meglátogatni mindig rossz házhoz mentem ,pedig jó a tájékozódási képességem,de a házukat elölről valamiért nem ismerem fel, csak  hátulról (≧0≦)


A másik nagy öröm ezen a napon, hogy megismerkedhettem Csillámmal és Pihével, a két eleven leányzóval. A két ezüstszínű , házi patkánnyal, akik Dóri szerelmei és társai. Nagyon fürgék és érdeklődnek az j emberek és dolgok iránt. Megmutatták nekem mászási és lopási tehetségüket. Megmásztak és a vállamon csücsültek. Az egész patkányozásban az nem tetszett,hoyg én rettenetesen csikis vagyok és ahogy a kis testükkel mászkáltak rajtam és ide oda csapkodták hosszú farkincájukat,ami végig csikizett, néha alig bírtam hogy ne visítsak röhögésemben, mert annyira csikiztek és ráadásul a legcsikisebb pontjaimon játszottak. 
És ugye nem akartam megijeszteni őket a hangoskodásommal. A süti evés után ismét kiengedtük a leányzókat és sört is bontottunk a koccintásra és hát az egyik kis patkány lány úgy gondolta megkóstolja a nedűt. A hatásanem is maradt el. Szegényem úgy járt mint én szoktam a  sörtől, elálmosodott. És igen hamar vissza mászott a függőágyába a ketrecbe és elszundított, de oly annyira hogy később,mikor testvére rajta közlekedett semmire nem reagált, csak 1-2 órával később ébredt fel és ismét virgonckodott.

Nehéz úgy folytatni hogy vagy 2 hét eltelt az előbbiek megírása és a folytatás között. Szóval hogy minél előbb a végére érjek befejezem a sztorit lerövidítve a tervezett tartalmat. Mert olyan sok minen történt velem mostanában hogy ez egy igen hosszú bejegyzés lenne.

A patkánykás móka volt pénteken. Hétvégére igen lebetegedtem. De ahhoz volt lelkierőm,hogy előkeressem a húgom nyuszijának a dolgait. Lemértem a ketrecet és pont megfelelt. Meg is találtam neki a tökélete helyet. Vagyis az egyetlen helyet ahova elfért a szobámba. Bár ennek az lett a hátránya,hogy nem tudok a tükröm el állni sminkelésnél és nem tudom megnézni magam hogy jól áll-e a rucim... noh nem baj. Hétfőn kihagytam a sulit,hogy legalább szerdára összeszedjem magam mert akkor volt a mozizás betervezve  húgomékkal. De nem volt nyugtom hétfőn,mert diák munkaközvetítőtől hívtak,ha másnap szeretnék fizetést kapni fáradjak be és írjam alá a bérpapírom. Mondom fasza csak 2 hete kérdeztem meg tőlük,hogy nem-e kell bemennem és aláírni a papírjaim és közölték "Nem, minden rendben." Erre menjek be nagy havazásban tiszta betegen,lázasan városba... Dánke, de tényleg... 
Így bemásztam a  városba betegen. Hazafele útba esett az állatkereskedés és gondoltam bemegyek megkérdezem van-e kis tengerimalacuk,mert Nobunak barátot szeretnék venni. Kicsi nem is volt,de 3 hónaposok voltak. Kicsit letörtem mert olvastam lehetőleg legyen félév korkülönbség és hát Nobu 7 hónapos . De a tengerimalac csoportban megnyugtattak nem kell félni, rendbe lesznek akkor is. Max az elején egy kicsi hatalmi harc,de pár óra alatt összeszoknak majd... (Jah erre várok már 3 hete... )

Szóval mondom egye fene, csütörtökre megbeszéltem Dórival megyünk Tengerimalacot venni. Hát Kedden nem bírtam magammal és egyik szaktársammal amúgy is találkozót beszéltem meg mert lelkileg letört a párja miatt, mondom akkor jöjjön el velem a kisállat kereskedésbe. És elhoztam az egyszer fiúcskát tőlük. Miután Zolitól elváltam boldogan siettem haza az új jövevénnyel. Az elején újoncnak hívtam,mert még nem tudtam mi legyen a neve, de jelenleg a Rin nevet viseli magán.

Szóval Rin egy hosszú szőrű tengerimalac. Igen érdekes bundája van,mert ránézésre először az ember közli,hogy fekete fehér,csak hogy ami a jobb oldalon fehér szőr az a balon már ilyen karamellás , kicsit Nobu szőrének színére hasonlít. (∩_∩)

Szóval amint hazaértem gyorsan le az új ketrec rácsát ki a nappaliba letenni a szőnyegre. Elkerített rész pipa volt. És mivel ide Nobut nem szoktam kihozni tökéletes semleges terület. Aztán kikaptam Rint a dobozából,egy kis széna, bújó alkalmatosság és hoztam is mellé Nobut. Először tisztes távolságtartás volt a srácok között. Aztán Nobu szaglászni kezdte az új jövevényt. Aztán Rin is őt. A végén már arra lettem figyelmes,hogy a fiúk egymást lánynak nézik és a másikat akarják meg xxx-ni. De szétszedtem őket. A végén rájöttem,hogy az ha sikerülne a másikat ily módon "megszégyeníteni" kialakulna köztük a viszony,hogy ki a dominánsabb hím . Hát ezt sajna a mai napig nem dőlt el... (」゜ロ゜)」

Estére azért lecsillapodtak a  kedélyek és gondoltam akkor iszkiri be a ketrecbe. Hát mikor éjfél körül járt este ,bár még gépen pötyögtem az ágyamba arra kaptam fel a fejem,hogy nagy visítás és zörgés. A fiúk a ketrecben verekedtek,nah mondom, mázli,hogy a másik ketrec még benn a szobámba ,vissza bele a z egyiket így este külön aludtak, majd nappal ismét összeengedtem őket.  És mivel suliba mentem, megkértem anyut hogy figyeljen rájuk. Szerencsére pont úgy váltottuk egymást hogy nem sokat voltak egyedül otthon a fiaim. Igen olyan jó ki mondani,hogy a  fiaim ◝(⁰▿⁰)◜

Suliból hazajövet még 3-4 napon át minden délután a semleges nappali részen voltak kiengedve, sok szénával házikóval. De Rin folymatosan meg akarta Nobut baszcsizni, aki persze nem engedte magát. Lehet rossz gazdi vagyok,de Nobunak szurkolok hogy ő legyen a főnök,mer tő az én szívem csücske. (=^ェ^=)
A 4. nap nem bírtam ki tanácsot kértem a tengerimalacos csoportban. Ahol egy kedveslány elmesélte,hogy neki 3 hónapjába telt összeszoktatni a malackáit. És sok jó tanáccsal ellátott. A legrosszabb az volt,hogy az emberek többsége azt tanácsolta tartsam külön ketrecbe őket,ami egy ideig okés is lenen ,de nem végleg mert így is alig fértem el  a szobámban a 80x50ketreccel,de most hogy van egy 100x70es még kevésbé. Most per pill ha az ágyam nem kanapé akkor van egy 200x30cm es ösvényem szabadon a szobámban ami az ajtóból indul az ágyam végéig (-.- ") Igen szűkösen éldegélek... De hála az egyik lánynak már tudom mi a teendőm,de ahhoz be kéne szereznem egy olyan rácsot. 
Sajna már 3hete folyik az összeszoktatás.  Külön ketrecben vannak még. Nobu minden reggel kikéreckedik, ki is veszem és utána boldogan prüntyög, hogy a barátját is.Mikor kiveszem nagyon boldog és popkornozik,de jön Rin aki fúj rá és csattogtatja a fogát. A legnagyobb baj, hogy Nobu barátkozna, ő neki kéne a társaság, de Rin magának való ,elkergeti és bántja. A minap annyira összeverekedtek , hogy mikor megláttam Nobut (igen sajna mindig Nobu húzza a rövidebbet ) azt hittem itt a vég, elvesztem a kis barátom. Mert minden verekedés és tépés után van egy ilyen furcsa toporzékolása és sírása,de most még dülöngélt is és amikor megláttam hogy csupa vér az egész szeme ,azt hittem vége. Teljesen kétségbe estem. Amint elkaptam magamhoz öleltem,simogattam,mondtam neki minden rendbe lesz. Kicsit újra átéltem azt ,amikor a húgom nyuszija a kezeim között halt meg. Borzalmas volt, senkinek nem kívánom újra ezt. Hál' égnek anyu jött segíteni és megnyugtatott,hogy nézem meg a szemecskéjét. Miután letisztogattuk a vért róla, jött a megkönnyebbülés,hogy nem annak esett baja,csak a szemhéja repedt fel. (T ^ T)
Utána egy kis borogatás,tisztogatás és sok sok simi után Nobunak semmi baja nem volt. Ismét virgonc lett. Persze biztonság kedvéért vissza tettem a helyére. Másnap boldogan jelentkezett,hogy már ő pedig kiszeretne jönni. Mondom legyen, kiveszem Nobut,de csak őt. Erre 10- 15 percig olyan sírást rendezett nekem és olyan keresgélést és toporzékolást csinált,hogy nem bírtam kivettem neki Rint. Aztán aznap olvastam egy olyan nevelőmódszert,hogy vízpermettel sprézni le a malikat ha rosszak. Hát ennek híján elővettem a régi vízipisztolyom azóta 3 napja folyamatosan lövöldözöm. És nagyon élvezem. És értenek belőle. Mondjuk néha néha szemen találnom Nobut, de Rin igen jól rájött,ha vízipisztolyt lát a magasban ideje visszavonulni. és majdnem 3 napig "béke" volt, ugyanis tegnap este megint sikerült összekapniuk,mert egy 5 percre jobban belemerültem a LoL-ba és nem volt kéznél a "fegyverem". A vég az lett,hogy jól seggbe vizeztem őket jól leszidtam őket és mindkettőnek kényszer simogatás volt. Ami azt jelenti,hogy ölbe vettem és simogattam őket. 

Amúgy meglepőmód Nobu megváltozott. Mióta itt van Rin,jóval bátrabb. Engedi hogy felvegyem simogassam,kényeztessem,sőt néha el is várja. (*^▽^*)

Szóval a srácok a tegnapi fight óta büntiből a másik ketrecében töltötték a  napjukat és nem jöhettek ki. Majd talán holnap ha jók lesznek. Remélem mihamarabb találom olyan rácsot,amivel eltudom majd választani a nagy ketrecet, mert akkor 1 helyen lehetnek,plusz nem tudnak amid összeverekedni. Magyarul rájuk kényszerítem hogy megtűrjék egymást.
Remélem mihamarabb barik lesznek Nobu és Rin. Hisz Rin  nem véletlenül kapta ezt a nevet. Mert a Rin jelentése társ. Remélem mihamarabb beváltja neve jelentését. (。´∀ `)ノ

Tessék nézzétek csak az állatokról ebszélem és a többiről még nem is, és már mennyire hosszúra sikeredett ez a bejegyzés... (≧σ≦)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése