Training School

Szeptember 25.-én késő esti órákban megérkeztem a New York állambeli Terry Townban lévő CC Training Schoolba. Aznap este megkaptuk a gyors eligazítást, majd a szobakulcsokat és irány aludni.
Az én szobatársam egy thai lány volt, a neve Sunny. 

Sok évvel ezelőtt, mikor még gimis voltam, a családom befogadó család volt és egy thai cserediákot fogadtunk be. Nála sikerült megtanulnom, hogy miként beszélik ők az angolt. Tudni illik, a thai nyelvben h-san beszélnek és így gyakran elnyelik a szavak végét az angolban.
Az első pár óránk zűrös volt, mivel én felébresztettem őt én meg már nagyon álmos voltam így egyikünk angolja sem szuperált. Kedvesen elmagyarázta nekem, hogy mi hogy van itt. Volt egy kis íróasztalom, amin a befogadó családomtól származó kis ajándékcsomag várt. 

Igazából ezután csak ledobtam a táskáim, előkutattam az alvóruhám és a tisztálkodási szereimet. Majd zuhany, írtam gyorsan pár embernek,hogy rendben vagyok és végül alvás.

Az első este csak 3 és fél órát aludtam. Az ágyba kerülés után még gyorsan megírtam mindenkinek, hogy megérkeztem, rendben vagyok. Ezután automatikusan keltem otthoni idő szerint 9kor. Ez volt a max ameddig képes voltam aludni, de még plusz egy másfélórát próbálkoztam majd feladtam. Szerencsémre nem csak nem ment az alvás, Sunny is felkelt, így kora reggel elkezdtünk ismerkedni. Utána próbáltam vissza aludni, de nem ment. De a meglepő az volt, hogy nem voltam álmos csak mikor otthon már este volt. 

 

Mint kiderült Sunny egy idős velem és közel egymáshoz fogunk lakni Amerikában. Szerencsénkre egy csoportba is kerültünk az oktatáson így mindig volt egy ismerős arc.
Reggel elindultunk reggelizni. Az első kultúra sokk ott ért. Temérdek kaja és ital lehetőség és ahogy az emberek rohangáltak 2-3 tálcával a kezükben. Én is voltam olyan balga, hogy első reggelinél minden, amit láttam felpakoltam. Végül nem sok minden fogyott el a tányéromból, így jobbnak láttam legközelebb kevesebbet venni és csak egyet választani a sok dolog közül. Persze szinte mindennap, minden étkezésénél meglepetten konstatálta Sunny, hogy milyen keveset eszem és mégis tele vagyok. Hát igen én egy kismacska ételmennyiségét eszem meg.

 Reggeli után elindultunk a tanterembe, ahol másik 22 au pair várta,hogy elkezdődjön az oktatás. Egyszem magyar voltam a csoportban, de nem is baj, így rá kényszerültem az angolra. A tanárunk Chelsea, egy nagyon vidám, laza fekete lány volt. Imádtuk őt, a legjobb tanár volt szerintem, akit kaphattunk.

 

 

Az órák témája az online kurzusban megtanultak átismétlése volt. Helyzet szituációk, hogy oldanád meg ezt és ezt dolgok voltak. Igen hasznosak voltak. A csoportos foglalkozásokkor megismerhetted mások gondolkodását. És igen hasznos volt ez. Az órák kedden és szerdán voltak csak, de akkor is 8- este 7ig. Vicces volt az első pár napban, amikor még ki kellett bírni az órát, de a tested tudta, hogy otthon bizony alvás idő van már rég.

Kedd este Candy Picknik volt. Ami azt jelentette, hogy mindenki hozott otthonról a hazájára jellemző édességet. Ezen a héten a Mexikóiak voltak sokan, így nekik külön asztal járt. Rengeteg cukorka volt, bár most az európai országok igen csak szűkölködtek nasikkal, ebben mi is jeleskedtünk magyarok...

Mexikóiaknál volt sima édesség és csípős cukrok, nasik. Én egy kicsi zacsiban szedegettem nasikat és hoztam magammal. Majd küldök hazaiaknak is belőle. :D Ennyi cukorkától már holnapra kilyukadnak a fogaim.

Szerdán karaoki este volt. Itt próbáltam barátkozni, nehézkesen ment. Igen csak bátortalan voltam. De a végén sikerült kicsit részt venni dolgokban. Volt egy csocsó asztal, egy lány ügyetlenkedett 2 fiú ellen, így beszálltam. Végül vesztettünk, de nem baj. Egy magyar fekete srác (nem, nem Ray bácsi! ) kihívott egy csocsó meccsre. Az elején ügyetlenkedtem, 3-9re állt a srác, mikor belehúztam és 9-9 lett. Meglepetten konstatálta, hogy ez nem egy könnyű meccs volt. Kezet fogtunk, győzzön a jobbik! Végül hosszú bénázásunk után végül ő nyert, de nagyon élveztem. :)

 

Csütörtöki nap másképp alakultak mint az eddigiek. Reggel újraélesztő és elsősegély tanfolyamunk volt, elméleti és gyakorlati oktatás volt. Ezután ebéd majd irány New York. Aki szerencsés volt, mint én , ezt a utat a család állta illetve egy jegyet a Top of Rock-ra. Aki nem, az megvehette maga a jegyeket.

 

Aza  pici kiemelkedő vmi a távolban a Szabadság szobor

 

A New Yorki kirándulás elképesztő volt. Először busszal jártuk körbe a várost. Egy nagyon jó fej túravezetőnk volt, Tony. Akivel megtapasztaltam, hogy milyen egyszerű szemelő veszteni egy sötét bőrű embert élénk pink pólóban a tömegben.
Láthattunk sok olyan helyét, amit eddig csak tv-ben, pl. Upper East Side (Gossip Girl), a MacLaren's-t ihlető kocsmát ( Így jártam anyátokkal), Constance Billard Iskolalát (Gossip Girl), Time Squer (csatajelenet a Csodálatos pókemberből)... stb.
A túránk során 2szer megálltunk egy rövid városnézésre. Először a Szeptember 11.-ei emlékműveket néztük meg. Mikor Tony mesélt a helyről mondta, nézzük meg a másik emlékművet is. Elmentem megnézni és mikor visszatértem nem találtam sehol. Végül vissza battyogtam a buszhoz.

Következő megálló egy számomra nagyon várt hely volt és végül egy vicces gyors kaland lett. Ez bizony a Central Park volt. 15 percet kaptunk,hogy meglessük, képeket csináljunk. Nah mint ahogy a mondás is tartja. Ha Rómába jársz, tégy úgy mint a rómaiak. Mi is így tettünk és fityethányva a lámpákra a kocsik közt rohantunk át. Ezután a csapatommal rohantuk körbe. Az egyik srác nagyban vlogolt, vicces volt. Én is kedvet kaptam hozzá :D A végén annyira nézelődtünk, hogy kifutottunk az időből, de a késés ellenére mi voltunk az első csapat, aki egyben visszatért.
Ezután jött a Szent Patrick katedrális, de ezután egyenesen a Top of the Rock-hoz mentünk.
A kilátás elképesztően gyönyörű volt innen. Csináltam pár képet a lemenő nap által gyönyörűre festett égboltú látképről. De sajna az esti fényes városról már nem tudtam. Úgy gondolta a telefonom, bár 25%on volt, ő bizony lemerítettnek nyilvánította önmagát és kikapcsolt. 

Kicsiny olasz csapatommal ezután útnak eredtünk a Nagy Almában. Első úticélunk a Times Squer volt. Út közben pár lány bement egy kisboltba, a srácok elkezdtek beszélgetni egy limó sofőrrel és végül hagyta, hogy benézhessünk , milyen egy limuzin belülről. Mikor megérkeztünk a TS elejére már akkor bámulatba ejtett a látvány. Ahogy egyre beljebb és beljebb jutottunk csak még jobban ámultam és bámultam. A lányok megígérték elküldik a képeket, amiket ők csináltak. Csak nagy bánatomra én sms-t nem tudok fogadni (már otthon is gond volt vele). A végén annyit elidőztünk a TS-en, hogy késében voltunk. Egész este nem sikerült ennünk és végül rohanunk kellett a buszra, hogy ne hagyjon itt minket. Végül sikerült egy boltba beugranunk és venni egy italt, ami jelenleg nagy kedvencem lett.

Csütörtök este még gyors pakolásokat végeztünk Sunnyval. Majd másnap reggel indultunk a családokhoz Két remek barátot szereztem itt, Rint és Sunny. Rin Manhattan-be ment, Sunny a közelemben lakik Long Islandon. Összesen 6an érkeztünk pénteken ide Massapequa Parkba.
 

A Training iskolában 2 kellemetlen dolog volt. Az egyik a legkisebb mozdulatra is nyekergő emeletes ágy. Instabil volt és hangosan nyikorgott.
A másik a szomszédban lakó egyik au pair szokása, amit nem tudtunk felfogni ép ésszel. Ki a fene képes kihangosított telefonon úgy beszélni mással, hogy közbe elmegy wc-re és elvégzi dolgát, majd még zuhanyozni is képes közben. Egyrészt irtóhangos tevékenység. Másrész, most komolyan azt kell hallgatnia a másik félnek, ahogy épp dolgod végzed ott, ahova a király is egyedül járt? Legalább időben felkeltünk minden nap.